Az érintés

Tegnap a fodrásznál (igen! úgy látszik valami aktív agyi fázist kaptam el ott) rájöttem, hogy miért is szeretem ezt a fodrász srácot ... és még pár más embert is.

Amellett, hogy nem beszél sokat (gyülölöm, ha bájcsevegni kell), finomak a mozdulatai.
Nem kapkod, nem csapkod, kecses - igen, azt hiszem ez a legjobb szó rá. Kecses ... óvatos, finom.
Kedvesen ér hozzám, anélkül, hogy rosszul érezném magam - hiszen egy idegen fogdos!
Nem tudom, hogy ilyesmit tanítanak-e az ilyen szakmákban, ahol emberekkel kell testi kapcsolatba lépni, hogy hogyan érjünk a vendéghez/pácienshez. De mindenesetre kellene!
Milyen nehéz lehet azt a középutat megtalálni, hogy ne legyen durva, de ne legyen túl érzéki se.

A másik az új fogorvosom. Eközött a két ember között húztam párhuzamot és jöttem rá eme fantasztikus felfedezésmre. Ezek számomra annyira intim dolgok. Annyira nem mindegy az, hogy hogyan ér hozzám egy idegen. Hiszen az ö kezeire bízom az egészségem/szépségem.

És akkor még most jut eszembe a kozmetikus nénim is! (aki kicsit olyan, mintha pszichológus is lenne:-)

Mindigis lenyügöznek azok az emberek, akik "kézi" munkát végeznek. Képes lennék napokat egy fodrásznál tölteni és csak csodálni a munkájukat. Én biztos nem mernék senkinek a hajához hozzányúlni .... vagy egy asztalos, egy orvos, egy varrónö. Csodákat visznek végre napról napra!

Köszönöm Mario, köszönöm Gábor, köszönöm Frau Geier, hogy elégedett lehetek a munkátokkal!:-)

Task ide, task oda

Mindenfelé híresztelik, hogy az egyik alapvetö különbség a nöi és a férfi agy között, hogy a nök tudnak egyszerre több dologra figyelni.
Nahát nekem vagy férfi agyam van (amit pl. abból is levezethetek, hogy én tájékozódom kettönk közül jobban) vagy ez egy hülyeség.

Vegyük példának a csipszevési szokásomat. Nem tudok egyszerre nézni és enni - söt, gyaloglás közben sem tudok enni. És vezetés közben sem.
Nálam úgy néz a moziban a csipsz elfogyasztása, hogy igyekszem a film kezdetére magamba nyomni az egész "megabig" csomagot. Ez igen nagy eröfeszítést igényel, így rendszeresen nem sikerül és lemaradok a film elejéröl - ugyanis vagy eszek, vagy nézek. Ja, és ilyenkor a hallásom is kikapcsol. Kérdem én, hogy lehet hallani a párbeszédet, ha egyszer belül hallom a csipsz ropogását?? Kedvesem rendszeresen kiröhög ezen szokásom miatt, mert ö legszívesebben hozzá sem ér a csomaghoz, míg el nem kezdödik a film és mérgelödik, ha már a vége elött elfogy.
Akkor ki itt a multitasking?

Tegnap még arra is rájöttem, hogy az érzékeim sem müködnek egymás nélkül. Már mindig is idegesített, ha a fodrásznál beszélnek hozzám. Kb. minden mondatra vissza kell kérdeznem, mert nem értem/hallom, amit beszél. Eddig még sosem gondoltam rá, hogy miért van ez, míg tegnap megvilágosodtam. Szegény pára mindig mögöttem áll, azaz nem látom öt, nem látom a száját - max. a tükörböl, dehát a szemüvegemet is le kell tennem. Úgy érzem magam, mintha valami búrába zártak volna. Nem látok, nem hallok.

Mégcsak most veszem észre, hogy mind a két fentebb leírt történetem a hallással függ össze - Úr Isten! Lehet, hogy hallásvizsgálatra kellene mennem? Lehet, hogy igenis van nekem is multim, csak süket vagyok?? Ufff.

Eat, Pray, Love

Egyik kedvenc mozinkban loptunk magunknak egy mozizós, csipszevös délutánt. Eat, Pray, Love (Julia Roberts)

Krízisben lévö nöci (talán harmincas közepe- 40) rájön, hogy nem akar tovább a férjével élni, kiégett. Útra kel magát keresni ... a többit elmondja a cím.

Ismerös mesélte, hogy olvasta a könyvet, ami alapján készült és ö többet várt a filmtöl. (következö beszerzendö könyvem lesz)
Tingilanginak túl komoly, komolynak túl tingilangi. Azért nekem tetszett, pont jó volt akkor ott.
Csak szegény Gábor érezte magát kicsit furcsán, miután a moziban lévö kb. 20 ember között ö volt az egyetlen férfi:-) (és ráadásul ö volt az, aki jobban meg akarta nézni kettönk közül)

Bók 3

- Úgy örülök Neked, Te olyan nagyszerü ember vagy!

(hatásszünet)

- Levágod este a hajam??:-)