Úgy dönöttem, hogy a nagy elhatározások hete van. Minden napra 1.
A Mai: lefogyok.
Nem érdekel tovább a tudatalattim, aki folyamatosan a lefogyás lehetségességének ellenkezöjét tukmálja nekem. Olyan nincs, hogy nincs. Menni fog.
Ehhez szükségesek bizonyos lépések. Nyilvánosságot szeretnék adni a dolgonak, hogy biztathassatok elgyengült pillanataimban ... hogy nyomást gyakoroljatok rám azzal, hogy beszámolok nektek róla. (Nem szeretném csak és kizárólag enne szentelni a blogot, nem szeretném, ha ez itt egy ilyen nöi, mit fözzünk és mennyit együnk támájú maszlaggá fajulna. Gondoltam rá, hogy csinálok külön erre egy másik blogot, de minek szétszabdalni? Ez is én vagyok.)
Szóval Csajok! (mivel egyelöre csak nönemüek vagytok) legtitkosabb adataimat bízom rátok és ezáltal mindenkire. Lehet szörnyülködni, fújjogni ... de majd csak néztek, ha fogynak a kilók!:-)
Ma estére fotózást terveztem be. Hazamegyek és belebújok kedvenc hacukáimba (méret: 44-46/XL-XXL) és megkérem az emberem, hogy játszon fotóst. Persze kell lennie a képek között valami szük ruhásnak is ... azt még kidongolom, mi lenne a legjobb, leghatásosabb. Fürdöruha? - Még elrisztom az esetleges új olvasókat!
Na majd holnap meglátjátok, vagy még ma. Feltöltöm a képeket, ezzel örökítve meg az éterben a régi kövér énemet. Aki máris, ebben a pillanatban a múlté. Megszünik létezni ... úgy kb. 1 év alatt.
Elötörténet:
- születtem miniként: 2600 g/47 cm - ma már lehet, hogy koraszülöttnek titulálnának ezzel:-)
- babyként még elég formás voltam, úgy kb. 2 éves koromig. (igaz, az x lábaim már akkor is jól látszottak)
- ovi: itt kezdödtek a problémák. Az orvosi kiskönyvben ez áll: 4 évesen 32 kg
Namár akinek van gyereke, az kb. be tudja saccolni, hogy ez mennyire rengeteg!
Az elmondások alapján traumatizált voltam az ovitól, Anyukám azt meséli, hogy ö a kerítés egyik oldalán, én a másikon bögtem. Itt keletkezhetett a fruszrációból evésem?? Mindenesetre az tuti, hogy nem lehetett egy vidám dolog számomra, mert igen rendesen töröltem abból a 3 idöböl mindent. Alig van emlékem az oviból.
- általános iskola: mondom, hogy az ovi lehet a hibás minden rosszért, mert mire elmúlt a nyár és kezdödött a suli, megint normálisan néztem ki. Nem azt mondom, hogy egy nádszál voltam, de nem lógtam ki a sorból.
Ez így volt egészen 18 éves koromig. Így visszatekintve normál súlyú voltam. Ami nem azt jelenti, hogy úgy néztem ki, mint egy anorexiás, de benne voltam a szórásban (a felsö harmadban:-).
63 kg-val érettségiztem. Akkorára elértem a mostani magasságom is már: 170 cm (na majd rakok fel ebböl az idöböl is 1-2 képet ... hogy képben legyetek súlybeli mivoltomról)
Voltak akkor is zabálós napjaim, de 65 fölé soha nem mentem.... bármi is volt, visszaállt 63-ra.
- aztán leszakadás otthonról, fösuli, kollégiumi kaja (legtöbbször zacskós). Ez odáig fajult, hogy karácsonyra 68-69 lettem.
Azóta pedig le a lejtön. Na nem egyszerre, hanem úgy szép lassan, lépésenként.
Fösuli, kijövetel - 70-72
Valamikor közben 80-ra fel (észrevétlenül)
Majd a jólét: 85
Közben egy-két próbálkozás, küzdelem: megint 80 (ekkortájt volt a cél (2006-ban), hogy a Csillu esküvöjére 70 legyen....nem lett:-(
Aztán egyszercsak már 90
Még pár próbálkozás: 85
és most?
most jöjjön a valóság:
Kb. 1 hete mértem magam utoljára és akkor 91 kg mutatott a mérleg:-(
Túl a szakadékon ... túl a 9-en.
Így döntenem kell, döntöttem. Ez így nem mehet tovább. Hová jutok így? Hogy fogok kinézni 10 év múlva? Hogy fogok kinézni, ha szülök egy gyereket? De nem is ezen van a hagsúly, hogy kinézni. Nem. Hogy lehetek így egészséges? SEHOGY! és ez az. Látom a családom, tudom a genetikai hozományom, nem akarok úgy öreg lenni, ahogy ök!
Nem akarok szívinfarktust kapni, mind Anyukám, hogy egy hajszálom múljon esetleg az életem. Nem akarok a 4 fal közé zárva lenni, mert már alig tudok felállni és szégyellek emberek közé menni, mert 160 kg vagyok, mint a nagynéném. Nem akarok ötven egynéhány évesen új ereket kapni a szívembe, mint a nagybátyám. Nem akarok 25 évesen gyomorgyürüt 160 kilósan, mint az unokatestvérem. Nem, ezeket egyiket sem akarom!!
Egészségesen szeretnék megöregedni, nem gyógyszereken élni, világot látni, a gyerekeimmel futóversenyt rendezni, hegyet mászni .. és még sorolhatnám.
és mivel már sok ilyen" hogyan csináljuk" oldalt, könyvet és társaikat olvastam, tudom, hogy célok kellenek (a vizualizációt részben megoldom a képekkel, amiket majd feltöltök)
Ezért álljanak itt a céltábla körei:
Karácsonyra, azaz kb. 2 hónap alatt: - 5 kg
Húsvétra (április 1), azaz valamivel több, mint 5 hónap alatt: - 10 kg
Gábor 45. szülinapjára (júni 9.), azaz 7 hónap alatt: - 15 kg
Az én 32. szülnapomra (szeptember 2), azaz 10 hónap alatt: -20 kg
Jövö karácsonyra, azaz 14 hónap: 25 kg
És akkor elértem a célt: több-kevesebb 65 kg
Ja és a hogyan: sport, sport, sport + elválasztós étrendnek egy fajtája (reggeli szénhidrát, ebéd vegyesen, vacsora fehérje)
Lányok, szorítsatok nekem!
