Jajj, de korán van és hideg ... de az utolsó olyan szombat, melyen dolgozok!:-)
- ma reggel ezzel kezdtem az elsö e-mail-emet a kolléganömnek.
És valóban, ha minden igaz, akkor a közeljövöben nincs szombati munka, nincs este 9-kor hazaérés és társaik. December 31-ig ki kell üríteni a boltot, bezárunk.
3 évet töltöttem a Retronál, számomra nem csak 2010-nek, hanem egy "életszakasznak" is vége lesz pár napon belül. Nem bánom. Elég volt. Sajnálom a kihasználatlan potenciált, amit ez a cég magában rejt, sajnálom, hogy itt kell hagyjam ezt a városrészt (habár ezt ki tudja?), sajnálom a kedves törzsvásárlókat, de tudom, hogy jobb lesz.
Ez nem volt az álmaim munkahelye, mégha "fönök" is voltam és viszonylag szabadon garázdálkodhattam.
Voltak hónapok, amikor heti 60 órában kellett itt talpalnom, de cserébe máskor nyugodtan kiszaladhattam megebédelni Gáborral, inni egy kávét a barátnömmmel, bevásárolni, és én mondtam meg, hogy mikor megyek szabira (ami nem volt kevés). Sokat tanultam, igaz a vezetési "gyengeségeimen" még van mit dolgozni. Sokat bosszankodtam, de hol az a munkahely, ahol ez ne így lenne?! Sok kedves embert ismertem meg, a többi egýeb kategóriába sorolható meg kit érdekel?
Összességében nem volt rossz idöszak, de érzem, hogy még jobb jön. Fogom a pozitív hullámokat!
Egyelöre fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni, de leginkább azt nem tudom, hogy mit is szeretnék csinálni.
Kellene valami irány, valami terv ... vagy hagyatkozzak a jól bevált sodortatom magam a sorssal módszeremre? Azt mondják nem, hogy az út a lényeg, és nem a cél? Ezek alapján bármerre indulhatok.
Alapvetöen úgyis tudom, hogy egy szerencsejancsi vagyok - maradjunk is ennyiben!:-)
