Ma azon dilemmáztam, hogy van-e jogunk beleszólni barátaink életébe?
Hol van az a határ, hogy beleszólás?
Mi különbözteti meg a jótanácsot a beleszólástól vagy a vélemény-nyilvánítástól?
Ha egyszer a barátom, akkor nem azért vagyunk barátok, mert megmondhatom neki?
Vagy esetleg akkor sem tartozik rám, hogy hogy rendezi az éltét? Szimplán csak bunkó vagyok és foglalkozzak a saját dolgaimmal?
Pl. mondhatom azt a barátnömnek, hogy szerintem ne vegye meg azt a táskát 100€-ért, mert éppen most mászott ki két év alatt az adósságaiból és gondoljon csak bele mennyire szar volt?!
Vagy pl. van jogom azt mondani Csillunak, hogy szerintem jót tenni neki már kicsit kimozdulni 2 év GYES után?
Megkérdezhetem egy régi osztálytársamat, hogy ö mit szól a férje fajgyülöletéhez? (mert szerintem gusztustalan?)
Meddig lehet elmenni? Meddig tart a barátság és honnan sértés/beszólás, amit teszek?
2 Kommentare:
a barátság szerintem ott kezdődik, hogy bármit elmondhatsz a másiknak. És a másik fél pedig szabadon eldöntheti, hogy mit gondol felőle. (pl. én azóta is azon röhögök, h a hajamra fogod az idiotizmust. Azért mert levágattam még nem buggyantam meg. Van ott más ok, sokkal kézenfekvőbb, azt vagy nem vetted észre vagy nem merted mondani.) Szal' ennyi.
Nekem úgy tűnik, hogy most megmondtad ezeket a dolgokat:-)
Kommentar veröffentlichen