Dienstag, 22. Februar 2011

Írásos megerösítése a rátok-gondolásnak!

Három baráti családnál is nagy izgulás van a héten. Aki teheti, küldjön nekik pár pozitív hullámot.
Egy lombikpróbálkozás (ami az ötödik), egy most éppen mindent eldöntö genetika vizsgálat eredménye, és egy minden rendben van?milyen nemü lesz?. Ezek a hét témai. Szorítsunk nekik!

Kitüntettettem

1. gondolat: jajj, de jó! gondolt rám is, benne vagyok a 7-ben!
2. gondolat: amúgy miért is? Nem gondolom, hogy olyan kreatív lennék! Söt! Olvasgatva a bloggertársak bejegyzéseit, kimondottan nem vagyok az!
3. gondolat pár másodperccel a 2. gondolat után: micsoda hülyeség! ez is csak egy körlevél, aztán majd küldözgetjük itt körbe-körbe!
4. gondolat pár nappal késöbb: Hát jó! azért mégsem szeretnék hálatlan maradni és megszakítani valami szent kört!
5. gondolat: öööö, hogy is kell ilyen linkeket befüzni??

Most itt tartok, úgyhogy elsö nekifutásra felsorolom azt a 7 blogot:
A sorrend nem értékelési rangsort jelent, hanem idöbelit aszerint, hogy kit mióta olvasok!!

1. Csilla barátném blogja: Kicsit szétfújt bennünket az élet szele, persze csak helyileg. De néha ez is sok. Hiányzik, hogy nincs a közelemben. Bármikor találkozunk, olyan, mintha tegnap váltunk volna el. Ugyan nem ugorhatok bringára és tekerhetek hozzá "fel" (bizony, FEL! Mert nálunk a híres világfalunak, Józsának, van Felsö és Alsó része!), de jó érzés, hogy tudunk egymásról. Minden nap (akár többször is) bekukkantok hozzá - mik az aktuális gondolatai, mi foglalkoztatja, mi történik vele a 7köznapokban. Így kicsit mégis olyan, mintha velem lenne! ... és ez jó!

(közben rájöttem a linkelös dologra! micsoda remek teljesítmény! hihetetlen komplikált volt:-)

2. Luca blogja: bocsi nöci, hogy ilyen visszadobálós a módi, de te vagy a Csillu után a második, akit ha tehetem, nem hagyok ki a napomból. És mivel a Csilla is komál (vannak rólad háttérinfóim:-), így aki koma neki, koma nekem is - legalábbis ebben az esetben. Tetszik, ahogy megfogalmazod a mondanivalódat, néha direktbe, néha "öööömostmitisakartezzelmondanivagymivannemértem". Anno a blogod címe miatt kezdtelek olvasni, izgalmasnak tünt, kiemelkedett a többi leginkább gyerekekröl szóló blog közül. És ezt a pozícióját azóta is tartja!.-)

3. Phoenix blogja: (nahát itt is látszik, hogy mennyire kreatív vagyok, elszedtem a Csilla blogjatit.) Nála a bevezetö bemutatkozás fogott meg! Kíváncsivá tett, hogy egy majdnem Anyukám korabeli hölgyet mi foglalkoztat. Gondoltam sokat megélt, sokat tapasztalt, érdemes odafigyelni rá. Ma pedig teljesen elkápráztatott a kék harisnyás összeállításával! Olyan vad, olyan friss, de mégsem hivalkodó.

3. Eszter blogja: Még egy éve sincs, hogy ismerjük egymást, de bírom a csajszit! Kicsit az én kezem nyoma is, hogy blogja van:-) Motiváló erönek szánom ezt a díjat, hogy hátha gyakrabban kedve támad firkálni egy-egy bejegyzést. Emiljeiben olyan jó kis eszmefuttatásokat vezet le, "papíron" lenne a helyük!

4. Nono életmód blogja: Nem ismerjük egymást személyesen, én még soha nem is írtam kommentet sem a blogjába, de egy darabka része neki is van abban, hogy elindultam fogyásilag a jó úton. Valószínü nem is tudja, hogy olvasom, eleve hatalmas az olvasótábora (182). Könnyed csiribiri stílusa van, leginkább azért olvasom, mert jó tudni, hogy van akinek igenis sikerült ... és ezt megosztja másokkal, hogy belöle meríthessünk motivációt. Köszi így ismeretlenül is Nono!

5. Mirjam divatos blogja: Mirjam a Gábor 17 éves unokahúga. Hihetetlen jófej kiscsaj. Nagy odaadással foglalkozik a divattal, táskákkal, cipökkel, a blogja is erröl szól. Képes heteket kutatni egy jó "hamisítványért", nem felejti leírni a tapasztalatit, képeket csinál. Egy tündérköltemény, ragaszkodik hozzánk, vicces, sokszor anyja helyett a saját anyja, érdekli a családi történelem, szeret fotózni. Biztos vagyok benne, hogy szuper felnött nö lesz belöle hamarosan!

6. Tünde gyöngyékszer blogja: Tünde a második unokatesóm, és nem is tudom, hogy hogy találtam rá a blogjára. Talán a facebookon keresztül?? Mindenesetre csodás gyöngykreációkat készít, amiket felrak a blogjára, hogy mi is megcsodálhassuk. Hamár kreatív díjról van szó, ö legalább kiéli kreativitását.

7. Gizus szappanos blogja: Még egy kreatív oldal. Gizus Józsán volt szomszédunk és csodálom a kitartását, szorgalmát, hogy 4 kisgyerek mellett még marad ideje, energiája arra, hogy ilyen szép szappanokat gyártson. Legszívesebben minden egyes darabból vásárolnék nála egyet. Az illatuk mellett (amit ugyan még sosem szagoltam, de el tudom képzelni), a szemnek is igazán kellemes látványt nyújtanak. kár, hogy megenni nem lehet öket.

Még ezer és egy blog van ezeken kívül, amiket rendszeresen olvasok, de próbáltam a hozzám legközelebb állókat díjazni:-)

Naésakkor fel a függönnyel:

1. Ülve pisilek.
2. Szeretem a pacalpörköltet.
3. Tinikorom felét flipperezéssel töltöttem. Azóta is szenvedélyesen üzöm/-ném, ha még azóta is divat lenne és valahol lennének jól beállított flipperek.
4. Gyengéim az álmos, karikás, éppen-felkeltem-és-nem-látok-ki-a-fejemböl arcok.
5. Évek óta vágyom egy paragliding repülésre.
6. Nem tudom magamévá tenni azt a gondolatot, hogy a halottaink már nincsenek, úgyhogy élökként gondolok rájuk és hiszem, hogy itt vannak a nagy Mindenben/Egészben ... egészen közel hozzánk.
7. Valami borzasztóan müveletlen vagyok. A barátaim és a család rendszeresen próbál meggyözni az ellenkezöjéröl, ök másként gondolják ... de valószínü csak azért, mert tudom, hogy mikor kell hallgatni.:-) És mindez nem azért van, mert nem érdekel a történelem, a politika, a bilológia és minden egyéb, hanem egyszerüen ezek a tudások kiúsznak az én fejemböl. 4 év gimnázium alatt végig dícséretes voltam pl. irodalomból. Szerintetek hány verset tudok, hány könvy tartalmára emlékszem, hány író életére? 0, azaz 0. Semmi. Üres. Nem mondom, hogy sík paraszt vagyok, de az általáos müveltség engem kikerül, maradjunk ennyiben. Ebben a blogban szándékozom legalább egy csekély memóriát archiválni, pl. könyvek, filmek.

Asszem végeztem és megírhatom végre azt a bejegyzést, amit mára egyébként is terveztem.


Dienstag, 15. Februar 2011

A német állam az ISTEN!

Yipiii, mehetek sulibaaaaa!
És az egészet a német állam fizetni!
2 év és adóügyi szakember leszek!
Hurrá, hurrá, hurrá!

*ugrabugrafüligéraszája*

Az élet szép! - és nemsoká tavasz is lesz!

Montag, 14. Februar 2011

Susann Pásztor: Ein fabelhafter Lügner (Egy mesés hazudozó)



Ha már úgyis ezen a magyar-zsidó vonalon voltam az elözö könyvvel, akkor gondoltam maradok még egyre.
Ez sem A remekmü, de egy fokkal legalább vidámabb, mint az elözö.

Joschi már halott, most lenne 100 éves. Négy feleséget fogyasztott el, van még 3 élö gyermeke, 3 különbözö anyától és egy unokája. Állítólag zsidó volt, az biztos, hogy magyar. Az unoka kitalálja, hogy ünnepelje meg a három testvér közösen a 100. szülinapot, látogassanak el a koncentrációs táborba, ahol állítólag volt a Joschi. Ezt a kis kirándulást, egymásra találást írja le a történet az unoka elmesélésében.

10-es listán 5-öt kap.

Samstag, 12. Februar 2011

Johanna Adorján: Eine exklusive Liebe (Exkluzív szerelem)


 Kölcsönvett leírás:

Együtt éltünk. Együtt megyünk. Szerettünk titeket nagyon. Mami. Két ember, akik együtt öregedtek meg, elhatározza, hogy öngyilkos lesz. A férj halálos beteg, felesége képtelen nélküle élni. 1991 őszén, egy októberi vasárnapon véghez is viszik tervüket. Kutyájukat egy ismerősre bízzák, lakásukat szépen kitakarítják, becsomagolják a karácsonyi ajándékokat, mindent elrendeznek. Kéz a kézben megy Vera és István a halálba, végső megpecsételéseként egy különleges szerelemnek, mely az egész világot kizárta, a gyermekeiket is beleértve. Johanna Adorján, az unoka a történtek után 18 évvel tapintatosan és mélységes szeretettel próbálja rekonstruálni nagyszüleinek utolsó napját. S miközben így tesz, felidézi a magyar származású zsidó házaspár viszontagságokkal teli életét, az üldöztetések, a kommunista évek, 1956 sorsfordító eseményeit, majd emigrációjukat Dániába, ahol új életet kezdhettek. A mozaikszerűen kirajzolódó családtörténet arra is lehetőséget ad az írónőnek, hogy felkutassa saját gyökereit közelebb kerüljön magyar és zsidó származásához.

Saját vélemény: Furcsa hangulata van a könyvnek. Nem mondanám, hogy nem tudtam letenni, de azért annyira rossz sem volt. Egymást fejezetenként váltva két vonalon fut a cselekmény. Az egyik a öngyilkosság napjának rekonstrukciója az unoka elképzelése alapján, a másik a párhoz a háttértörténet, személyes és történelmi adatokkal. Nem lesz benne az elsö 100-ban, de jól elképzelhetö korleírások vannak benne. Kicsit tényleg furcsa volt olvasni, mert az elsö oldalak után lehetett tudni, hogy "mire megy ki" a történet ... hát, nem is tudom ...

Freitag, 4. Februar 2011

Bók X

G: Te egy olyan tündérszerü lény vagy!

(L: Csak SZERÜ?
G: Nem, te olyan tündér vagy!
L: Nnaa azér!)

Mittwoch, 2. Februar 2011

Benjamin Lebert: Kannst du


 Szörnyen lehangoló könyv. A mai fiatalság céltalanságát, elkeseredettségét ábrázolja egy könnyednek induló nyári körút történetébe bújtatva.
Örülök, hogy nem abba a generációba tartozok!

Love and other drugs - Szerelem és más drogok

Szép, megható kis szerelmes film, gyönyörü ez a színésznö (Anne Hathaway)!

Montag, 24. Januar 2011

Csodasál kettö

Köz(Luca)kívánatra

A sál/kesztyü mikor még a kirakati babát díszítették:

A sál/kesztyü rajtam, mikor a Weinhardt-ék közrefogtak:-)

Sonntag, 23. Januar 2011

Álom

Ma furcsa álmom volt. Az utóbbi idöben nem emlékszem annyira az álmaimra, de mikor ma felébredtem, ez ott volt. Lehet, hogy az Eat Pray Love könyv hatása, mindenesetre az volt az érzésem, hogy ez egy üzenetnek szánt álom.

Meditációs pózban ült egy alak (látni véltem, hogy egy kisfiú) és azt mondta, hogy eddig is minden rendben volt és jó volt, ezután is az lesz, nem kell aggódnom.
És mindeközben hihetetlen pozitív nyugalmat sugárzott magából.

Volt, ami volt, ma kevésbe aggódom a jövön, mint az elmúlt pár napban:-)

Freitag, 21. Januar 2011

Elizabeth Gilbert: Eat Pray Love


A film nem volt egy nagy szám, de a könyv nagyon tetszett.
Igen, persze, kissé nöknek valóra sikeredett, de akkor is ...

Szeretem azt a gondolatot, hogy az írónö ezt valóban végig is csinálta.
Tetszik, hogy nem csak magából, hanem az általa megismert kultúrákból is sokat bemutat.

Aki még nem hallott volna róla: 30as csajszi, válás, tönkrement házasság után, magát, lelki békéjét keresve útnak indul. 1 évig van úton, 3 országban tartózkodik 4-4-4 hónapot: Olaszország, India, Indonézia (Bali).

Ma megyek a könyvtárba és kihozom a folytatását, kíváncsi vagyok.

Új állatfaj

Ma TAKAÍTOTTAM. Nagybetüvel. Gyülölöm, de gondoltam munkanélküliként megtehetem egyszer egy évben az embernek, hogy tiszta házzal várom haza:-)

Aztán a porszívózás közbeni-nagy-haragos eszmefuttatásaim közepette (a takarítónö az örület határást súrolja) arra jutottam, hogy szerintem ez a pormachka állat egy újkori faj. Próbálok visszagondolni a gyerekkoromra, de nem találom sem  a szókincsemben ezt a szót, hogy pormacska, sem a vizuális emlékeim között. (Lehet, hogy Anyukám sokkal többet takarított, mint manapság én?)

Szóamiszó, ezennel kéretem, hogy vegyék fel a legújabb kézi állathatározóba, mint új faj! Söt! Mint a legelterjedtebb új faj!
Elöre is köszönöm az illetékeseknek!

Dienstag, 18. Januar 2011

Vizuális szocializáció

Egyre inkább az az érzésem, hogy ez létezik. Igenis felismerjük a földinket, az agyunk reagál az arcra/összképre.
Az már nem megy csodaszámba, hogy mondjuk 70%-os sikerrel kiszúrom a tömegböl, hogy ki kelet-európai/magyar, de ez, amit ma éreztem!
Délután egy magyar csapatnak tolmácsoltam egy elöadáson (6-8 fö) és egyfolytában az volt az érzésem, hogy ismerem öket. Egyiköjüknek sem volt "egyenarca", mégis mindöjük ismerösnek tünt. Furcsa. 
Ami meg még viccesebb, hogy az egyik srác is úgy gondolta, hogy már találkoztunk. Ami elég valószínütlen, ö lévén kecskeméti, én meg debreceni és külföldön élö. ...
azóta is gondolkozom, hogy honnan ismerhettem volna öket!? ... de igazából tudom, hogy csak a génjeim, a közös tudat viccelödik velem.

Mittwoch, 12. Januar 2011

Rejtö Jenö: A detektív, a cowboy és a légió


Három különálló történet. Nem rossz, de messze elmarad a (számomra) "klasszikus"  Rejtöktöl.

Film: Drei

Egy szörnyen szomorú film, amit vígjátéknak írtak ki, úgyhogy dupla csalódás volt.
Ellangyosodott kapcsolatban élö férfi és nö, akik "akaratukon kívül" szerelmesek lesznek egy másikba. Csak épp mindkettem ugyanabba a másikba.
Egy másik férfibe.

Gábor és a rendszeretet

Ez a pasi néha tényleg hihetetlen!

Mikor reggel elmentem otthonról még ott lógott a hálóban a szárítón a mosott ruha. Rohanás, káosz, nem volt idöm behajtani.
Aznap este vendégünk érkezett, Gábor nem akarta, hogy ott maradjon a szárító, ezért nekiállt napközben behajtogatni. Ezt rendszerint én szoktam csinálni - az egyetlen dolog a házimunkák közül, amit nem gyülölök tiszta szívemböl.
Szegény ember tudta, hogy azért vannak igényeim a hajtogatást illetön, ezért fogta és minden darabhoz kivett egy mintát a szekrényböl. Azokat szépen, óvatosan széthajtotta, közben memorizálta, hogy hogy volt összehajtva, majd ugyanúgy visszahajtotta a kivett és az épp megszáradt hacukát is!

Hát nekem ezen a szám is tátva maradt!

Samstag, 25. Dezember 2010

A csodasál

Emberek! Annyira, de annyira gyönyörüséges sálat kaptam a Gábortól!
Ugyan én néztem ki és mutattam meg neki a kirakatban, így nem tegnap a fa alatt láttam elöször, de akkor fogtam elöször! Hát ez maga a menyország! Ennyire szépet én még nem éltem. Majd csinálok róla fotót és felteszem, van hozzá kesztyü is.
Valahogy arra tippeltem, hogy ékszeres ládikót fogok kapni, de ezt a sálat semmi sem überelheti!

Samstag, 18. Dezember 2010

Fin

Jajj, de korán van és hideg ... de az utolsó olyan szombat, melyen dolgozok!:-)
- ma reggel ezzel kezdtem az elsö e-mail-emet a kolléganömnek.

És valóban, ha minden igaz, akkor a közeljövöben nincs szombati munka, nincs este 9-kor hazaérés és társaik. December 31-ig ki kell üríteni a boltot, bezárunk.
3 évet töltöttem a Retronál, számomra nem csak 2010-nek, hanem egy "életszakasznak" is vége lesz pár napon belül. Nem bánom. Elég volt. Sajnálom a kihasználatlan potenciált, amit ez a cég magában rejt, sajnálom, hogy itt kell hagyjam ezt a városrészt (habár ezt ki tudja?), sajnálom a kedves törzsvásárlókat, de tudom, hogy jobb lesz.
Ez nem volt az álmaim munkahelye, mégha "fönök" is voltam és viszonylag szabadon garázdálkodhattam.
Voltak hónapok, amikor heti 60 órában kellett itt talpalnom, de cserébe máskor nyugodtan kiszaladhattam megebédelni Gáborral, inni egy kávét a barátnömmmel, bevásárolni, és én mondtam meg, hogy mikor megyek szabira (ami nem volt kevés). Sokat tanultam, igaz a vezetési "gyengeségeimen" még van mit dolgozni. Sokat bosszankodtam, de hol az a munkahely, ahol ez ne így lenne?! Sok kedves embert ismertem meg, a többi egýeb kategóriába sorolható meg kit érdekel?
Összességében nem volt rossz idöszak, de érzem, hogy még jobb jön. Fogom a pozitív hullámokat!
Egyelöre fogalmam sincs, hogy mit fogok csinálni, de leginkább azt nem tudom, hogy mit is szeretnék csinálni.
Kellene valami irány, valami terv ... vagy hagyatkozzak a jól bevált sodortatom magam a sorssal módszeremre? Azt mondják nem, hogy az út a lényeg, és nem a cél? Ezek alapján bármerre indulhatok.
Alapvetöen úgyis tudom, hogy egy szerencsejancsi vagyok - maradjunk is ennyiben!:-)

Rejtö

"Nem érdemes folytatni ...
Ez a két ember rajtaütésszerüen egymásnak ítéltetett. A sorsnak az a statáriális eljárása, amelyet szerencsének neveznek, az a mitikus elem, amely, ha két idegen embernek egy közös helyzetében megjelenik, úgy egymáshoz kényszeríti öket, azzal az ellenállhatatlan teremtö müfajjal, mely a mese és a metafizika közötti átmenetében a legparancsolóbb, és úgy hívják, hogy legenda, most teljessé tette a közösségüket."

Olyan régen olvastam Rejtöt, hogy már el is felejtettem a zsenialitását.

2010 á la Facebook


Csak mert ez úgy tetszett, és a végét (ENDE) nem lehetett volna ennél jobban kitalálni sem:-)

Humor á la fáradt Gábor

Romantika.
Ha nem becézzük, akkor Romantal!

Párbeszéd

Lina: Kata, mennyi idö után kezd el végre HATNI ez a vitamin?

Kata: HÁT, olyan HAT HÉT!?!

Gábor: HAT HÉT HIT?

Montag, 13. Dezember 2010

Dirk Wittenborn: Unter Wilden (Vadak között)


Egy drogos anyával élö 15 éves fiú története, aki belecsöppen a társadalom felsöbb köreibe.

Kíváncsi lennék rá, hogy tényleg így élnek-e ezek a gazdag családok, ahogy azt a könyv bemutatja.

Hazugságok, gyilkosságok, drog - mindez jól eltakarva a csodás külsöségek, a pénz segítségével.
Persze kivételek mindenhol vannak, ahogy ebben a regényben is.

Freitag, 10. Dezember 2010

Helyesbítés

Kedves Mikulás!

Bocsáss meg a tegnapi bejegyzésemért, közben rájöttem, hogy természetesen nem te voltál a hibás!
Ott van a kutya elásva, hogy én nem is neked címeztem a levelem, hanem a Deutsche Bahn-nak.
Így honnan tudhattad volna, hogy mi a szitu?!

Hüséges csodálód, Lina

Donnerstag, 9. Dezember 2010

Félreértés

Szerintem engem a Mikulás félreértett ... vagy valami jó poénnak szánta, hogy megmutassa ki is az úr a háznál.

Simán eljutottam X átszállással Brüsszelbe - eddig stimmelt volna a kívánságos dolog, ha visszafelé nem töltünk az autóban vagy huszonakárhány órát. Hóesés, maximális sebesség 80 km/h - úgy pár km erejéig az út elején, majd 50-60 km/h. Namármost Brüsszel innen 800 km.
Olyan fél 2 körül volt éjszaka, amikor mindketten úgy gondoltuk, hogy na most ebböl elég volt, és megálltunk az elsö adandó hotelnál. Úgy tekintem, hogy ez volt az évi rendes nyaralásunk. Még 250 km lett volna hátra, de akárhogy is számoltuk, az 5 óra utat jelentett volna még:-(

Ma mindenesetre az autópályáról jöttem dolgozni, úgy érzem magam, mintha másnapos lennék, remegnek a lábaim.

Idén már nem megyek a város határain kívül!

Montag, 6. Dezember 2010

Film - Ich sehe den Mann deiner Träume/ You will meet a tall dark stranger

Woody Allen új filmje, melyet már hetekkel elöre vártunk. Ugyan nem volt rossz, de lassan mintha ismételné magát az öreg ... ez azonban mit sem változtat azon, hogy szeretjük a filmjeit:-)

Litman-Oman: Beszélgetések milliomosokkal


Azt hiszem a címe mindent elárul ...

Szivatnak ...

grrrrgggrrrahhhbrummmaaaa
kész vagyok.
a brüsszeli bejegyzést újra kellett írnom, mert ki akartam jelölni valamit és ahelyett, hogy kijelölte volna, kitörölte. Már azon is jól felhúztam magam ... de az még mind semmi, mert épp most írtam egy másikat, és ezzel is ugyanez történt.

Van valakinek arról fogalma, hogy miért tünik el minden (és nem is lehet sehogy visszahozni), ha a shift+le nyíl kombinációt nyomom??
Normális esetben így lehet kijelölni. Most azóta próbálkoztam egy sort és úgy tünik, hogy azt csinálja, hogy kijelöli, aztán az utolsó sor után eltünteti az egészet. A google sem tünik segítökésznek az ügyben. Ez valami blogspot sajátosság? És amúgy is, miért nincs is vissza nyíl?

Mindenesetre nem vagyok képes ma még1x valamit is újra megírni ... csak tudatni akartam, hogy 16 óra utazás után megérkeztem (ha esetleg még az elözö bejegyzésböl nem lett volna világos), de többet ilyet nem csinálok! nem érte meg azt a cipö árát!

Brüsszel

Újra és újra beleszeretek ebbe a városba!
Minden alkalommal elvarázsol, magával ragad. Minden lépésnél meg kell állnom és rácsodálkoznom a másságára. Tetszenek a csupán 2-3 méter széles karcsú épületek, az emelkedös utcák, a sok téglafelület a házakon, a sarki "sajtozók", apró éttermek. Szeretem a sokszínüségét, soknyelvüségét, azt hogy olyan franciás, de mégsem francia.
Ámulatba ejt, felfedezö kisgyerekké tesz ...ahhhh, Brüsszel!

Koszos, kaotikus, szervezetlen, drága - mondják az itt élö barátaink.
De én nem élek itt! Én csak évente párszor belecsöppenek ebbe az elvarázsolt világba és élvezem, és hálás vagyok azért, hogy itt lehetek!
Remélem sokszor lesz még dolgunk egymással Brüsszel!

Freitag, 3. Dezember 2010

Én bízom ...


Én biz´isten bízom a "Német Állami Vasutakban"! (remélem hallják az érintettek, kimondom hangosan is)

Kedves Deutsche Bahn! Én most hétvégén hozzád fordulok és nem a Mikuláshoz! Kérlek, vigyél engem Brüsszelbe, méghozzá úgy, hogy ne kelljen mondjuk valami állomáson éjszakáznom! Köszönöm!:-)

Szorítsatok nekem, hogy ne essen a hó és ne legyen éppen vasárnap felsövezeték-szakadás, ugyanis nagy kalandra indulok. Miután nem vagyok hajlandó kifizetni egy nyavalyás vonatjegyért München-Brüsszel vonatkozásában 160€-ót, útra kelek a "szép hétvége- jegy" elnevezésü csodával, ami 37 €. Ezzel eljutok a határig, majd következö 19 €-ért tovább Brüsszelbe, azaz összesen 56€. (ja, és ezért még másik 4 ember is utazhatna velem együtt - valakinek kedve?? Jó buli lesz!)
Ugyan 160 €-ért ott lennék 6 óra alatt, így meg rázathatom magam 10-11 óra hosszat, de ér nekem annyit (pont kitelik belöle egy cipö:-) az a pár óra különbség.

Az egyetlen szépséghibája a dolgonak, hogy ezzel a jeggyel nem szállhatok fel IC/ICE-re, értsd 7, azaz hétszer kell átszállnom. Már az elsö késénél bukik szinte az egész terv.
Épp most lettem kész a B-C-D tervek felállításával, azaz teleírtam 2 db A4-es lapot a lehetséges késöbbi indulásokkal mind a 7 átszállóhelyre gondolva:-)

Remélem megértitek, miért kérem, hogy gondoljatok rám vasárnap! --- ne, állj! Ne is rám gondoljatok! Inkább küldjetek pozitív gondolathullámokat a vonatoknak és a nemhiába híressé vált német precizitásnak, pontosságnak!



Ui.: CSillu: 3 napig nem tudok súlyt mérni, ne nézd a blogom 2 óránként, nem lesz bejegyzés!:-).... ja és facebook-on sem leszek:-(